Több kritikus megállapítást is tettek a magyar választásokról az EBESZ megfigyelői. Szerintük nem voltak egyenlőek a feltételek az ellenzék és a kormányoldal között.
Közzétette megállapításait a magyar választásokról az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (EBESZ PA) közös megfigyelő missziója. Sajtótájékoztatójukon Kari Henriksen norvég parlamenti képviselő, a rövidtávú megfigyelők vezetője azzal kezdte, hogy megköszönte a magyar hatóságok meghívását, majd rátért a főbb megállapításokra.
A hvg.hu tudósítása szerint a választási megfigyelők egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a választáson nem voltak kiegyenlítettek az erőviszonyok.
Az EBESZ megfigyelői szerint bár a jelöltek szabadon kampányolhattak, a kampány kifejezetten negatív volt, és a pálya a Fidesz felé lejtett. Az átláthatóság hiánya szintén a kormánykoalíciónak kedvezett, a vita hiánya pedig jelentősen hátráltatta a szavazókat a döntés meghozatalában.
Bár a parlamenti választás rendben lezajlott,
a folyamatot aláásta a kormány és a kormánypártok üzenetei közötti jelentős átfedés, amely elmosta a határvonalat az állam és a párt között, továbbá a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás.
A misszió szerint ugyan a jogi keret megfelelő alapot biztosít a demokratikus választás lebonyolításához, de több esetben nem érvényesültek a nemzetközi standardok. A választás napja békésen zajlott, a megfigyelők jól szervezettnek, rendezettnek és gördülékenynek értékelték a folyamatot.
A szavazás titkossága ugyanakkor gyakran veszélybe került, különösen a túlzsúfolt szavazóhelyiségekben.
Kitértek a választással egy napon megtartott népszavazásra is, melynek jogi kerete nagyrészt nem volt megfelelő annak demokratikus lebonyolításához, és nem biztosított egyenlő esélyeket a népszavazási kampányokhoz.
A választók nem kaptak objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatást a választási lehetőségekről.
Az EBESZ missziója kifejtette, hogy a kampányt a kormánypártok kampányüzenetei és a kormány tájékoztató kampányai közötti átfedés jellemezte, ami felerősítette a kormánypártok előnyeit, és elmosta a határvonalat az állam és a párt között.
Nem volt egyenlő hozzáférés a médiához
A rendkívül negatív hangvételű kampányban az Oroszország ukrajnai inváziója által kirobbant háború vált a vezető témává, és a kormányzó és az ellenzéki pártok is személyes támadásokra használták fel ezt a helyzetet.
„Ahhoz, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak, alapvető fontosságú, hogy a rivális felek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a médiához, és tájékoztató kampányokat folytassanak, ahelyett, hogy a megosztó üzenetek közvetítésére és személyes támadásokra összpontosítanának, amint az sajnos itt megfigyelhető volt”
– mondta Kari Henriksen.
Aláásták az egyenlő szavazati jog elvét
Mark Pritchard, a delegáció vezetője a hvg.hu tudósítása szerint ehhez hozzátette, hogy a politikai pártok és a civil társadalom megbíztak a választói névjegyzék pontosságában, de a közelmúltban elfogadott jogszabályok gyengítették a rendszer fontos biztosítékait, és a külföldön történő szavazásra vonatkozó eltérő szabályok aláásták az egyenlő szavazati jog elvét.
„Jó volt látni, hogy a választás napja ilyen jól sikerült. Ugyanakkor több hibát is látunk a választási eljárásban, mivel számos, a jogszabályok megerősítésére vonatkozó előzetes ajánlást figyelmen kívül hagytak” – mondta.
Kormányzati reklámkampányokkal erősítették a kormánypártok üzeneteit
A megfigyelő misszió megállapította, hogy
az állami költségvetésből finanszírozott széles körű kormányzati reklámkampányok megerősítették a kormánypártok fő kampányüzeneteit, ezzel jogosulatlan előnyhöz juttatva őket. Míg egyes választási vitákat megfelelően elbíráltak, sok esetben nem volt biztosított a hatékony jogorvoslat lehetősége. Élesen megosztottnak találták a magyar médiát is.
Az elfogult média főleg a kormánypártokat juttatta előnyökhöz
„A választások előtt elfogult és kiegyensúlyozatlan híradások terjedtek a magyar nyilvánosságban és számos magántulajdonban álló médiában, ezzel elsősorban a kormánypártokat juttatva előnyhöz”
– mondták.
Jillian Stirk, az ODIHR választási megfigyelő missziójának vezetője hozzátette: reméli, hogy a kormány megragadja lehetőséget, hogy a demokratikus folyamatok javításán munkálkodjon.
200 megfigyelő érkezett
Az EBESZ képviselői visszautasították Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy „harci intézmény” lennének. Mint mondták, a missziót a magyar kormány hívta meg, és magyar tagjaik, köztük parlamenti képviselők is vannak mindkét oldalról.
Magyarországon most történt meg először, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) teljes körű megfigyelési missziót javasolt. Erre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa. A javaslat értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezett Magyarországra, őket egészítette ki 200 olyan megfigyelő, akik röviddel április 3. előtt érkeztek és a választások után néhány nappal távoznak.
Az úgynevezett igényfelmérő misszió már januárban – a magyar kormány meghívására – tanulmányozta Magyarországon a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat, intézményi struktúrákat, és beszélgettek választási szereplőkkel, az ellenzéki és a kormányoldalról is, illetve találkoztak állami szervek képviselőivel. Ezek alapján vonták le azt a következtetést, hogy nem elegendő csak a választások környékére összpontosítani a megfigyelő missziót, hanem már azt megelőzően körülbelül egy hónappal megjelennek a szervezet képviselői.
Időközi jelentésüket márciusban adták ki, melyben azt állapították meg, hogy a pálya durván lejt a Fidesz felé.
K.A.