Minél több volt a közmunkás, annál nagyobb eséllyel ért el a Fidesz helyben jó eredményt
Az idei országgyűlési választások listás eredményeit egy adott település jövedelmi adataival összevetve jól látszik az az összefüggés, hogy minél szegényebb egy település, annál nagyobb eséllyel ért el jó eredményt helyben a Fidesz.
A G7 megvizsgálta, hogy milyen az összefüggés a Fidesz listás eredménye és a helyi közfoglalkoztatottak, illetve az álláskeresők aránya között. Az derült ki, hogy mindkét esetben jelentős az összefüggés: minél többen voltak a helyiek arányában a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők, a Fidesz annál nagyobb eséllyel ért el jó eredményt az adott településen.
Milyen kapcsolat volt a Fidesz 2022-es listás eredménye és az álláskeresők aránya között?
Itt a kapcsolat egyértelműen jelentős: ha egy településen több volt az álláskereső 2020-ban, akkor a Fidesz is nagyobb eséllyel ért el jó eredményt.
Mi a helyzet a közmunkásokkal?
Itt azt nézték meg, hogy mi volt a Fidesz 2022-es eredménye és a közfoglalkoztatottak adott település népességén belüli 2020-as arányának összefüggése.
Itt az összefüggés még erősebb is volt, mint az álláskeresők esetében. Az is érdekes kérdés, hogy ennek mi lehetett az oka. Elképzelhető, hogy egyszerűen arról van szó, hogy az alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott választók szavaztak nagyobb arányban a Fideszre, közöttük pedig nagyobb arányban vannak a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők.
Egy másik magyarázat lehet a közmunka politikai dimenziója. Reizer Balázs, Gáspár Attila, és Gyöngyössi Győző közös tanulmánya, ami 3000, tízezer főnél kisebb népességű település választási és közfoglalkoztatottsági adatait vizsgálva mutatott rá olyan összefüggésekre, amelyek bizonyítják, hogy a közmunkát részben politikai alapon osztották, és ez hozzájárult a Fidesz jobb választási eredeményeihez a 2014-es és a 2018-as választásokon.
A tanulmány szerint a polgármesterek attól függően „kaptak” több vagy kevesebb közmunkást a választások után, hogy milyen eredményeket hoztak az országos választásokon. Mivel ez csak akkor ösztönzi a polgármestereket, ha biztosnak tűnik a kormánypárt újrázása, a 2022-es választások előtt pedig mindenki szorosabb eredményre számított, a szerzők azt jósolták, hogy ez a hatás idén nem lesz erős.
Az biztos, hogy a közmunkaprogram kevésbé jelentős tényező volt az idei választásokon, mint akár 2018-ban vagy 2014-ben. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021 végén már csak nagyjából 88 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben 2014-ben még majdnem 180 ezren, 2018-ban pedig 135,5 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
Az álláskeresők számában ugyanez az összefüggés már csak 2014-hez képest igaz, 2018 végén ugyanis még kicsivel kevesebben is voltak a regisztrált álláskeresők, mint 2021 végén (bár az adott évi áprilisi adat összehasonlítása lenne igazán pontos, ez az adat viszont nem áll rendelkezésre).
Minél nagyobb a jólét, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága egy adott településen
A politikatudományban és a választási elemzésekben szinte közhelynek számít az az összefüggés, hogy jó gazdasági helyzetben a választók nagyobb eséllyel választják újra a kormányt, mint amikor rosszul megy a gazdaság. Az idei hazai országgyűlési választások előtt mindez éppen azért volt érdekes, mert a gazdasági helyzet nem volt egyértelműen jó vagy rossz.
Habár a foglalkoztatottság visszatért a járvány előtti szintre, és a bérek is nőttek, az infláció 2021 őszétől kezdve elkezdett felfele kúszni, és februárban már elérte a 8,3 százalékos szintet.
Az ilyen szintű drágulás a megfigyelések alapján már egy kormány újraválasztási esélyeit is csökkentheti.
A kormány ezért aztán a növekvő drágulást komolyan is vette, és az árstopokkal, valamint a választások előtti nagyobb egyszeri transzferekkel (például szja-visszautalások, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) igyekezett elérni, hogy a potenciális választói minél kevesebbet érezzenek meg az inflációból, ami elemzői becslések szerint az árstopok kifutásával május-június környékén akár 10 százalék fölé is emelkedhet.
A választási eredmény és egyes korábbi elemzések alapján is arra lehet következtetni, hogy politikai értelemben az intézkedések sikeresen ellensúlyozták az infláció elszállását.
Ahogy arra a 21 Kutatóközpont gazdasági szavazásról szóló márciusi elemzése felhívta a figyelmet, a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató GKI fogyasztói bizalmi index januárban és februárban javult, miközben a Fidesz támogatottsága nőtt.
Minél nagyobb a jólét egy adott településen, annál alacsonyabb a Fidesz támogatottsága, ez az összefüggés a 2022-es választások esetében is jelentős volt.
Érdekes ugyanakkor, hogy a gazdasági helyzet változásával, a jövedelmek növekedésével már egyáltalán nincs ilyen erős összefüggésben az, hogy a Fidesz mennyi szavazatot kap egy adott településen.
Az összefüggés létezésére utal az is, hogy a választások előtt Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő Citadella befektetési alapjának kezelője a blogján éppen a reálbérnövekedés alapján jósolta azt, hogy 10 százalékkal nőhet a Fidesz szavazatszáma, ami végül nagyjából be is jött.
Azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak – ezekben a falvakban és városokban mellesleg alacsonyabb arányt szerzett a Fidesz –, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált tényezők jelentőségéről a Fidesz településszintű eredményeinek magyarázatakor, érdemes egyszerre számításba venni azokat, ugyanis így kiszűrhetők az előbbi példához hasonló kapcsolatok, és végső soron megtudhatjuk, melyek azok a helyi jellegzetességek, amelyek igazán meghatározók.
A Fidesz helyi sikerességével a lakosság iskolázottsága függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.
Pontosabban minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz-KDNP listára április 3-án.
Az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggés más tényezőkön keresztül is érvényesül, erre a legjobb példa a jövedelem: noha a keresetek és a Fidesz sikere között jelentős fordított összefüggést találtunk a hét elején (azaz ahol jobban keresnek, ott jellemzően kevesebben szavaztak a kormánypárt listájára), ez a kapcsolat az iskolázottság figyelembevétele mellett eltűnik. És ugyanez tapasztalható az álláskeresők és a közmunkások arányára is.
A roma népesség és a Fidesz-szavazatok arányai között, megállapítható tehát a többi tényező figyelembe vétele mellett is, hogy a nagyobb arányban romák által lakott falvakban, városokban jobban szerepelt a Fidesz az országgyűlési választáson. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kormánypárt az iskolázottabb lakosságú településeken is jól szerepelt, és azokban is, ahol kisebb a romák aránya.
Érdemes továbbá azt is végiggondolni, hogy mi lehet a fenti kapcsolatok hátterében. Az iskolázatlan és a roma származású csoportok is jellemzően a társadalom leginkább kiszolgáltatott és marginalizált rétegeit teszik ki, és amint az kiderült a szavazatszámlálói beszámolókból, vélhetően sokuk döntésében a mostani rendszertől való egzisztenciális függésük játszott döntő szerepet.
Az eredmények nagyrészt egybevágnak a 2018-ban tapasztalt tanulságokkal.
K.A: