Február 12-én elindul a választások “elődöntője”, az egyéni képviselőjelöltek ajánlásgyűjtése. A választáson induláshoz a 106 választókerületben rajthoz állni kívánó független vagy pártpolitikusoknak az adott választókerületben legalább 500 választó ajánlását, aláírását kell összegyűjteni két hét alatt, a február 12-én startoló kampányidőszak kezdőnapjától legkésőbb február 25-ig.
Egy választó több jelöltet is ajánlhat, ez a többes ajánlás, de majd csak egyre szavazhat április 3-án. Országos listát pedig majd az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni jelöltet állított. Vagyis az ajánlásgyűjtés a jelölt- és listaállítási folyamat fontos része: nemcsak az indulás joga, hanem az egyéni jelölt, de akár pártja politikai jövője is függhet attól, sikerül-e az 500 aláírást összegyűjteni.
Éppen emiatt a pártok és a jelöltek mindent megtesznek a sikeres gyűjtésért – vannak, akik messzebbre is mennek. Gyakorivá és a kamupártok jellemzőjévé vált az ajánlásokkal való visszaélés. Csomagban adták-vették az állampolgárok személyes adatait, melyeket több párt jelöltjének ajánlóívére is bemásoltak. Mivel egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, a másolás nem mindig feltűnő, mégis törvénytelen.
Ha meg nem is előzhető a hamisítás, de leleplezhető, és ez a mostani választáson könnyebb lesz, mint eddig.
Február 12-től az állampolgárok online ellenőrizhetik le saját ajánlásaikat – erre Magyarországon most lesz először lehetőségük a választóknak.
Ez a lehetőség a valasztas.hu oldalon, illetve a magyarorszag.hu oldalon keresztül is elérhető lesz. Az ellenőrzést kérőnek viszont azonosítania kell magát, hiszen személyes adatokról van szó, sőt, mivel politikai vélemény beazonosítását teszi lehetővé, az ajánlás különleges személyes adat. Az azonosítás történhet majd ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadásával, elektronikus személyi igazolvánnyal, részleges kódú telefonos azonosítással vagy videós azonosítással is
Az online lekérdezésnél a sikeres azonosítást követően az ügyfél kiválaszthatja, mely választási eseménnyel kapcsolatban kéri az adatokat. Így juthat el az ajánlásai ellenőrzéséig, ahol látni fogja, hányszor szerepel az ajánlása, és pontosan melyik jelölteket ajánlotta, és azok pedig melyik jelölő szervezethez vagy párthoz tartoznak. Így, a naprakész adatokat látva könnyen csekkolhatja a választó, hogy a listán szereplő jelölteknek valóban aláírt-e, adott-e nekik ajánlást.
Ha kiderül, hogy van egy vagy akár több olyan jelölt a listán, akinek a választó személyesen nem írta alá az ajánlásgyűjtő ívét, akkor csalásról van szó. Ebben az esetben a választó rendőrségi feljelentést tehet a választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, ám a nyomozás “átfutási ideje” miatt a csaló jelölt könnyen megúszhatja, hiszen mire a nyomozás bizonyíthatná a visszaélést, addigra a már február végén nyilvántartásba vett jelölt elindulhatott a választáson, ami talán már véget is ért.
Fontos, hogy a visszaélést az állampolgár az illetékes választási szervnek is jelezze. Ez a szerv az adott jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő egyéni választókerületi választási iroda (ezek listája innen érhető el). Ha itt tesz a választó mielőbb bejelentést, akkor van rá esély, hogy a jelöltek nyilvántartásba vételétől számított 5 napos jogorvoslati határidőn belül a helyi választási szervek intézkedjenek a hamis ajánlás érvénytelenítéséről – ettől még, ha elég plusz aláírást adott le a jelölt, könnyen meglehet neki újra az 500 érvényes aláírás, és így nem lehetetlenül el az indulása.
Az ajánlásokat tehát minden esetben a helyi választási iroda ellenőrzi, és a helyi választási bizottság állapítja meg ez alapján, hogy megvan-e az előírt 500 érvényes aláírás, nyilvántartásba vehető-e a jelölt. A helyi irodákra nagy terhet ró, hogy az ajánlók adatait egyesével összevessék a központi nyilvántartással. Ezért, amint megvan az 500 érvényes aláírás, abba is hagyják az ellenőrzést, és hiába adott le a jelölt még akár kétezret, azokat már nem nézik.
K.A.