Soha nem tapasztalt szankciós csomagokkal próbálja meg visszavonulásra kényszeríteni Oroszországot a nemzetközi közösség. A korlátozások és befagyasztások érintik az olajvállalatokat, a kereskedelmet, a bankszektort, de közvetlenül az orosz vezetést is.
Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter vagyonának jelentős része például elérhetetlenné vált. Nemsokára pedig több orosz bankot elvágnak a SWIFT fizetési rendszertől, és így lényegében magától a nemzetközi kereskedelemtől.
A számos érintett pénzintézet közül az egyik a Vnyesekonom bank, amelyet már a szakadár területek megszállása utána tiltólistára tette az EU. Ez az intézet a Paks II beruházás legfőbb hitelezője. És itt kúszik be a magyar szál. A paksi atomerőmű-bővítés jelenleg Magyarország legnagyobb vállalkozása, melyben mind a pénzügyi, mind a szakértői hátterét az oroszok biztosítják. Moszkva szankcionálásával a projekt is veszélybe kerülhet.
Az építkezés fővállalkozója, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern hétfőn mindenkit megpróbált megnyugtatni. A Paks-Press Hírügynökség megkeresésére azt válaszolták, hogy ,,a munkálatok az ütemterv szerint zajlanak”. A szervezet budapesti irodája közleményében hozzátette, a „Roszatom mindig pontosan teljesítette és teljesíti az összes szerződéses kötelezettségét.”
A mérnöki divízió alelnöke, Alekszandr Merten szerint a reaktor 2029-2030-ban kulcsrakész állapotba kerül majd és nem fogják túllépni a 12,5 milliárd eurós költségvetést. Hozzátette: az építési területen folyamatban van a felvonulási épületek kivitelezése, köztük a betonüzem, az acélszerkezet-szerelő üzem, a raktárak kialakítása, a közművek építése, a talajelőkészítés, az engedélyezéshez szükséges dokumentációs munkákat végzik, és várják a létesítési engedélyt.
Orbán Viktor kormányfő is vasárnap esti tévéinterjúban arról beszélt, hogy nincs változás a beruházás terveiben. Szerinte életbevágó, hogy sikerüljön tartani a határidőket, mert 2032 és 2037 között le fogják állítani a most üzemelő 4 reaktort, és az újaknak a helyükbe kell lépniük ahhoz, hogy Magyarországon energiabiztonság legyen. Ezért Orbán csak olyan szankciókat fogadna el, amelyek nem befolyásolják a paksi beruházás elkészültét.
Csakhogy nem elég a pénzügyi forrásokat biztosítani, üzemanyagra is szükség lesz. A paksi erőmű jelenleg csak orosz fűtőanyagot tud használni. Amennyiben a két ország közötti kereskedelem az ukrajnai háború miatt ellehetetlenülne, akkor le kellene állítani a reaktorokat.
Pakson várhatóan néhány hónapon belül szükség lesz új fűtőelemekre. Ezek azonban rendelkezésre is állnak. Az erőműnek ugyanis jogszabály szerint kétévnyi készletet kell tartania.
A folyamatos kiszámíthatatlanság miatt állhat le a Roszatom által épített finn Hanhikivi 1 kivitelezése is. Ezt az atomerőművet emlegették sokfelé Paks II mintaprojektjeként. A projekt az engedélyeztetésen bukhat el, mert a finn kormány valószínűleg nem fog hozzájárulni, hogy egy stratégiai ágazatban az oroszok fontos szerepet kapjanak, még úgy sem, hogy a beruházás amúgy magánprojekt. Az Ukrajnában elindított háború miatt a finn kormányzat határozott lépeseket tett, és az eddig semleges státuszát őrző skandináv állam közel került a NATO-hoz is.
A magyar ellenzék azt kéri a miniszterelnöktől, hogy függessze fel a Paks II atomerőmű engedélyezési eljárását.
K.A.